II. évad - 19. fejezet

/Bocsi, mostanában nem írok ilyen fejezet elején lévő cuccoskákat, de úgyis unjátok :DD Wattpaden még néha szoktam ^^" Csak annyit még a részhez, hogy kicsit depis volt a hangulatom, mikor írtam, ezért szóljatok, ha valami nem érthető.
Nahh de még mindig várom a kommentjeiteket :3 
Jó olvasást!! Az író, B. 

Harry
Pár pillanatig csak tágra nyílt szemekkel próbálom feldolgozni, mi történik. Kissé váratlanul ér a dolog. Belülről szinte felrobbannék a boldogságtól, azonban tudom, hogy ez így nem helyes. Lehunyom a szemeimet, és megtöltöm a tüdőm levegővel. Egy halk cuppanás kíséretében elhúzom a fejemet a lányétól.
- Liz, ezt nem kellene... - suttogom magam elé, résnyire kinyitva a szemeim, ám ahelyett, hogy szégyenkezve máshova pillantgatna, egyenesen rám néz.
- Tudom... - suttogja vissza, a nyakaim köré fonva a kezeit. Pontosan tudom, hogy nem kellene tovább mennem. Hogy már az, amit kaptam is bőven több az, amit szabadna, de az eszem felmondta a szolgálatot. Szinte érzem, ahogy szétvet a vágy... Már csak egy csókjától is. Nem tudom kontrollálni magam, a tarkójánál beletúrok hosszú, sűrű hajába, és ajkai fölé hajolok.
- Louis ki fog nyírni - jelentem ki inkább magamnak címezve, mint a lánynak. Bess arcán átszalad egy halvány kis mosoly. Puha szájához nyomom az enyémet, és egy gyengéd kis keringőre hívom a nyelvét. Belemosolyog a csókba, és egyre beljebb húz a lakásban. Mikor a lépcsője aljához érünk, fél centire elhúzódik és apró, puha kezeivel végigsimítja az arcomat.
- Harry, nem muszáj... - megfogom a jobb kezét és a szmhoz emelem, hogy belepusziljak.
- Tudom... Tudom, hogy nem szabadna, de nem tudom türtőztetni magam - morgom a kacsójába.
- Gyere - ragadja meg a kezem és fellépked a lépcsőn, én pedig utána. Benyit a hálószobájába, ahol a nap fénye épphogy süti az ágya szélét. Nem jártam itt túl sokszor.. Akkor se így.. - Hazza, ne nézz így..
- Még mindig úgy érzem, nem helyes, amit csinálunk.
- Harry... - elengedi a kezemet és lerogy az ágy szélére. Tenyerébe temeti az arcát és ismét sírni kezd. - Én már nem tudom, hogy mi van! Úgy érzem, hogy Louis-t már nem is érdeklem... Nem foglalkozik velem semmit, de ahogy Chris felbukkant, megváltozott... Más akkor, ha egyedül vagyunk, más ha veletek, más ha idegenekkel... Már azt sem tudom, hogy ismerem-e és kezdem magam már vele is egyedül érezni... Normális ez? - hadarja el, a könnyeit legyűrve. Szipog párat és megtörli a szemeit. Sóhajtva mellé ülök, és átkarolva húzom magamhoz. A nyakamba fúrja magát és átölel.
- Fogalmam sincs, Lizzy... Fogalmam sincs.
- Harry... Úgy érzem, hogy Te jobban szeretsz, mint ő... Veled olyan, mintha saját magammal lennék. Egyedül te tudod, hogy hogyan kell velem viselkedni... Nem vagyok egyszerű, én is tudom, de az... Tudod, mikor mit mondj nekem, vagy hogy épp mikor ne szólj hozzám... Ő ezeket leszarja... Nem érdekli, ha nekem épp valami bajom van, és ha boldog vagyok, pillanatok alatt le tudja húzni a kedvem egyetlen mondattal... Aztán persze elvicceli az egészet, és nem tudok rá haragudni, de a francba is, Harry, én ebbe bele fogok rokkanni...
- És Te mit szeretnél? - kérdezem, a haját cirógatva.
- Egyetlen egyszer... Csak egyszer érezni, hogy valaki odafigyel rám. Hogy törődik velem... - egyszerűen nem bírom ki... Az álla alá nyúlva feljebb hajtom a fejét és szinte csak súrolva érek hozzá, várva, ő mit lép. Feljebb tolja magát, ezzel együtt ismét hozzápréseli az ajkait az enyémekhez. Végigsimítom a karját, a hátát, a nyakát és a tenyereimbe fogva az arcát érzem meg, hogy folyamatosan sír.
- Liz..
- Harry, ezt mégsem kéne. Ne haragudj, de nem tudom megtenni - feláll és kirohan a szobából. Én pedig úgy, ahogy vagyok, dőlök hátra az ágyon, a fejemben cikázó milliónyi gondolattal. Sosem fogom megkapni ezt a lányt. Elmosolyodom. Louis tényleg megfogta az isten lábát. Még ilyen helyzetben, még velem sem tudta megtenni.
Nem is bánom. Már mikor megcsókolt, le kellett volna állnom. Hülye vagy Harry. Egy hatalmas barom.

Bess
Ahogy lerohanok a lépcsőn, szinte feltépem a fürdőszoba ajtaját, úgy rontok be rajta. Leülök a kád szélére, és csak bőgök. Folyamatosan csak bőgök. Le kéne már szoknom róla, nem lehetek ennyire kisgyerek. Egy komplett idióta vagy, Bess. Hogy fogok ezután Harry szemeibe nézni...? Azokba a gyönyörű, zöld szemekbe, amik fél percre csak az enyémek voltak... És mi lesz, ha Louis ezt megtudja? Ha örökre magamra hagy, egyedül a gyerekkel... Hirtelen kopogást hallok.
- Lizzy, bemehetek? - Harry az az ajtó túloldaláról.
- Gyere... - szipogom, és épphogy csak kinyitja az ajtót, szinte ráordítok. - Harry, könyörgöm ne haragudj.. Nem szerettem volna, ha rosszul érezd magad, szükségem van rád és nem akarlak téged is elveszíteni... Lassan már senkim sincsen, kérlek...
- Nyugodj meg, semmi vész - leguggol elém és egy puszit nyom a homlokomra. - Megértettem. Louis ennél tökéletesebb lányt keresve se találna magának - mosolyog, bár látom az arcán, hogy belül marja a féltékenység.. vagy.. valami olyasmi. - Gyere, csinálok neked egy finom teát - nyújtja a kezét. Még ezek után is...
- Harry... Azt hiszem, te vagy a legjobb barátom - suttogom magam elé, ahogy felállok.
- Ugyan már, rengetek barátod van, csak nem veszed észre őket.
- Te vagy az egyetlen barátom... - mondom még halkabban és ismét elkap a sírógörcs. Tényleg nincs senki az életemben. Senki, rajtuk kívül.
Ahogy kilépek a fürdő ajtaján, hallom, hogy csengetnek.
- Bessy, kérlek, engedj be... - hangzik odakintről Louis összetéveszthetetlen hangja.


/hát ez most csak ilyen kis rövid lelkizős rész lett, bocsika.

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Hát ez egy kicsit szomorú rész lett na de se bsj ilyen is kell néha.
    Az egyetlen amit nem értek hogy Harry hogy került Besshez.
    Mert az előző rész úgy ért véget hogy felhívja.
    Bocsi ha kicsit sötét vagyok dehát ez van.
    Várom a folytatást!
    Puszi&Ölelés

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát kihagytam a történetből, valóban :D De a fejemben úgy zajlott le, hogy ők beszélgettek telefonon, Bess elpanaszkodta neki gyorsan, aztán mire hazaér a házhoz, már lerakta a telefont.
      Harry meg (ha jól emlékszem még... :D) ott lakik 10 percnyire

      Törlés