II.évad - 8.fejezet

Sziasztok! 
Tudom, hogy sokat kell várnotok 1-1 rész születéséig. Nagyon röstellem, de csak ilyen lassan tudok írni. Régebbi posztoknál már kifejtettem a miértjét. Azonban most itt vagyok, lázasan írok és hozom is a részeket ahogy csak tudom. :) 
Nem is húzom a szót, remélem tetszeni fog!


Csak áll ott, egy szót sem szólva. Bámul, mintha most látna életében először. Szemeit tágra nyitva méreget centiről centire és a csonjaimig hatol a tekintete. Már szinte éget. Legszívesebben csak felállnék és elrohannék. Eltűnnék a világ elől valahova, ahol senki se talál meg. Annál a fánál akarok lenni, ahol legelőször csókolóztam. Távol mindentől, a világ zajától, a várostól, Liz-től... Segítségkérően Liam-re nézek, aki ugyanúgy zavarban van, mint én. Hátam mögül hallom, ahogy az illető közelebb lépked. Mit mondjak neki? Mennyit hallott? Miért jött egyáltalán utánam?
- Harry, mit mondtál? - kérdezi, ahogy mellém ér. Gyengéd kezét a hátamra rakja, amitől szinte végigbizsereg a gerincemen egy kellemes érzés. Kiráz tőle a hideg.
- Mit hallottál? - kérdezem, de nem merek ránézni a lányra.
- Szeretsz engem? - csodálkozik. Hangjában van valami érdekes, valami... Kellemesen csilingelő. Leguggol mellém, és próbál úgy helyezkedni, hogy lássa az arcomat. Szerencsére a hajam eltakarja a nagy részét, így nem látja teljesen zavartságomat. Most komolyan megkérdezte? Ne már, hogy hallotta...
- Igen. - nyögöm ki. Ha már tudja, úgyis mindegy, mit hazudnék neki? Lassan felemelem a fejemet és tekintetem ráemelem az arcára. Nem ül rajta döbbenet.
- Harry, én... Azt hiszem, ezt eddig is tudtam. - mondja elhaló hangon. Mi a fene van? Ha eddig össze voltam zavarodva, akkor a mostani állapotom felér egy teljes káosszal. Már fogalmam sincs, mit gondoljak, mit tegyek, hogyan érezzek. Miért csinálod, ezt velem, te lány?
- Hé, figyeljetek! - szól közbe Liam. Mindketten felnézünk rá, ő pedig csak a tévét figyeli a falon. Odafordulok. Újból én és Bess folyunk a hírekből. Szuper.
"Harry Styles, a One Direction énekese lehorgonyoz!" - már az első mondat kikészít. Ezt biztos Lottie csinálta. Tutira ő kotyogott valamit. Felállok az asztaltól és lassan odabattyogok a tévéhez közelebb. Alig akarok hinni a szememnek. A képernyőn egy kép is van rólunk, amint épp megölelem a gyógyszertár előtt. Nem nehéz kitalálni, ki csinálhatta a képet. Biztos vagyok benne, hogy Lottie volt és ahogy a lányra gondolok, eláraszt a düh és a sajnálat egyszerre. Dühös vagyok rá, amiért próbálja ott tönkretenni nem csak Liz, de lassan már az én életemet is, ahol csak tudja, de az, hogy ilyenekre képes, sajnálatra késztet. Sajnálom, hogy ezt találja egyetlen jó megoldásnak. Figyelek tovább a híradóban elhangzottakra, amiben többek között az is kiszivárgott, hogy a lány terhes. Tőlem.
- Mit csináljunk? - hallom magam mellől Liz hangját. Oldalra fordulok és a gyönyörű szemeivel találom szembe magamat.
- Ezzel nem tudunk kezdeni semmit. - mondom lemondóan és csak sóhajtok egyet.
- Ne legyél már farok, Harry! - hallom ezúttal Liam-et. Felé fordulok, Ő pedig igazán értetlenkedve néz rám.
- Mi van? -esküszöm, fogalmam sincs, hogy mire gondolhat.
- Írj ki valamit twitterre és megnyugszanak! Ennyire hülye vagy?!
- De...
- Semmi de! Te meg Bess, menj Louis-val el valahova és érezzétek magatokat nagyon jól. Látványosan nagyon jól...
- De... - szól közbe ezúttal a lány, amire egy halvány mosoly fut végig az arcomon.
- Hahh, olyan egyformák vagytok... - Liam már a fejét fogja. Megcsóválja a fejét, és ismét a lányra pillant. - Még koncert előtt el kell simítanotok a félreértéseket.
- Tényleg olyan vagy, mint valami apuci. - mosolyog rá a lány Liam-re. Csak pislogok, mint aki ott se lenne közöttük.
- Hogy érted ezt? - kérdez vissza a Daddy.
- Hát tudod, akármilyen baromságot csinálunk, vagy nem csinálunk, te rögtön ott vagy és próbálsz mindent megoldani. Helyettünk. - ejti ki a szavakat Liz. Félrepillantok, valahova az ablak felé és csak bólogatok. Teljesen igaza van, Liam mindig is ilyen volt. Nem egy problémámat oldotta meg, amiért életem végéig hálás leszek neki.
- Hé srácok! - kukkant be Niall. Mindhárman felé kapjuk a fejünket. A szöszi tágra nyílt szemekkel pislog ránk. - Ti is láttátok? - lépked be lassan a helységbe és a TV felé néz.
- Igen, láttuk. - jelentem ki. Lopva a lány felé pillantok, aki aggódó szemekkel fürkész. Jól esik a közelsége, de közel sem így képzeltem el ezt az egészet. Most vajon kerülni fog ezután, vagy továbbra is olyan közvetlenül fog viselkedni velem, mint eddig? Annyi kérdésem lenne hozzá így, hogy tudja, de letámadni sem akarom. Harry, balfasz vagy. Egy nagy gyökér.
- Mit szóltok? - kérdezi Niall. Valahogy nincs kedvem felelgetni ilyesfajta kérdésekre, így csak felállok az asztaltól és odabiccentve a többiek felé, kisétálok az ajtón. Ki kell szellőztetnem a fejemet, egyszerűen muszáj tisztáznom még magammal is mindezt a kuszaságot, ami hirtelen rám tört. Kilépek a hosszú folyosóra. Olyan utat keresek magamnak, ahol senki sem jár, ami el van dugva. Nem tudnék bárkivel is kommunikálni... Kifelé veszem az irányt, kell egy kis séta. Nagyjából fél úton lehetek, a folyosón, mikor magam mögül meghallom Liz csengő hangját.
- Harry! - Csak ezt ne. Ne gyere utánam, kérlek...
- Tessék? - hátrafordulok, ám elnézek a lány mellett. Nem nehéz, nagyjából a mellkasomig, ha ér.
- Jól érzed magad? - szavai őszinte aggódással csengenek.
- Teljesen jól vagyok. Nem látszik? - hazudom neki és már fordulnék is meg, mikor elkapja a karomat.
- Harry, sokat jelentesz nekem, te is tudod, de...
- De semmi több, értem. - fejezem be a mondatát, megforgatom a szemeimet és kihúzom a kezemet a szorításából. - Louis-val vagy, és ez így jó. Megszoktam már, hogy sosem lehetek úgy boldog, ahogy akarok. Nem számítasz. - ahogy kimondom ezeket a szavakat, úgy vág arcon a valóság, ezzel együtt Bess tenyere.
- Nézz már rám, az istenért! - ordítja. Lepillantok felé. Tajtékzik a dühtől, a kezeit ökölbe szorítja és szemöldökét összeszorítva néz rám. - Nekem igenis számítasz, számít a boldogságod, számít, hogy hogy érzed magad és legfőképp az számít, hogy szeretlek. - az utolsó szavait már szinte csak magának suttogja. Lehet, hogy nem is akarta, hogy meghalljam? Teljesen összezavar, miket bezsél itt össze-vissza?
- Micsoda?
- Én magam sem értem, de szeretlek annyira, mint Louis-t. Nem értem, hogy hogyan, de a fenébe is, Harry... Ne tudd meg, mennyire kétségbeestem, mikor azt mondtad, hogy belém szerettél.
- Én ezt nem... Hogyan? Mi? - értetlenül pislogok az alacsony lányra.
- Túl... Bonyolult ez az egész. - alig hallom, amit mond, leroskadok a falnak döntve a hátamat. Csak ülök és bámulom a szemközti tapétát és úgy érzem, felrobbant az agyam. Kész, nem képes több gondolkodásra.
- Van ilyen egyáltalán?
- Úgy látszik. - görnyed le. Törökülésben elhelyezkedik mellettem és szintúgy a szemben lévő tapétát kezdi el bámulni. - Ez pocsék.
- A tapéta, az érzéseink, a helyzet, vagy az, hogy terhes vagy Louis-tól? - bátorkodom feltenni a kérdést.
- A tapétára gondoltam. - halvány mosoly szalad át az arcán egy pillanatra. - Hazz... Én félek.
- Mitől?
- Mindentől. Harry, mi van, ha nem is vagyok szerelmes, csak... Szimplán szeretlek titeket? Csak olyan közel álltok a szívemhez, hogy el sem tudom dönteni? Nem értem magam, esküszöm. És akkor itt van még a baba is...
- Az a baba aztán nem tehet semmiről. - jelentem ki. Tudom, hogy ő se gondolja másképp.
- És ha Louis nem szeret?
- Miből gondolod ezt?
- Olyan furcsa. - felhúzza a lábait és átkarolja őket. Hopsz, fájó pontra tapintottunk, úgy érzem.
- Louis a maga módján mindig is furcsa volt, de abban nem kételkedem, hogy szeret. Boldog, amikor veled lehet. Szinte kicsattan, amikor mesél rólad. - mondom és szinte fáj, ahogy belegondolok, hogy valóban így van. Neki nincs titkolni valója. Sosem volt. Mindig egyenes volt velem és én most elárulom őt.
- Mit csináljunk, Harry? - kérdezi halkan a lány.
- Semmit. - tápászkodok fel a földről és a kezem nyújtom neki. - Bármikor itt leszek neked, ha szükséged van valakire, de ennél többet nem adhatok. Ahogy te se nekem. Nem tehetjük meg Louis-val.
- Tudom. - motyogja, a fejét a földre hajtva. Megfogja a kezemet, én pedig felhúzom. - Akkor titkoljunk el mindent?
- Elizabeth. Nincs köztünk semmi, nincs titkolnivalónk.
- Azért az érzéseimet helyrerakom.
- Ez egy nem rossz ötlet. - mosolygok rá bátorítóan, bár igazából felrobbannék. Felzaklat ez az egész, és ez hatással lesz mindenre és mindenkire a közelemben. Valahogy mindenki kiszúrja, ha feszült vagyok. - Azért még kiírom twitter-re, hogy mi a helyzet.
- Hazz, ígérd meg, hogy ez nem teszi tönkre a barátságunkat.
- Megígérem. - mondom, de igazából mindketten tudjuk, hogy ilyen téren semmit nem ígérhetek. Távol maradjak tőle? Vagy közel...? Olyan nehéz ez így. Előveszem a telefonomat és a kis kék madárkára nyomva kezdeném el írni a posztot, de egyszerűen semmi nem jut eszembe. Csak görbe háttal bámulom a képernyőt, hátha eszembe jut valami.
"Egy napon majd látni fogjátok azokat a dolgokat, amiket én látok."
Posztolva. Konkrét dolgokat nem írhatok ki, becsapni pedig nem szeretném egyetlen rajongónkat sem. Ezen majd elcsámcsognak egy darabig. Még ki se raktam a posztot, már jönnek az értesítők. Éppen raknám el a telefonom, mikor érzem, hogy rezeg. Hívnak. Felfordítom, hogy lássam a kijelzőt és nem lepődöm meg azon, hogy mit jelez ki. Vártam, hogy mikor fog besokallni.
- Szia, anya... - szólok bele.

(úgy emlékszem, volt már ez a gif, de nem baj. Hazzából sosem elég :D)
Szerintetek hogyan folytatódik a sztori? Tetszett? Mit akarhat Hazza anyuja? Észrevételeiteket, véleményeteket írjátok le nekem kommentben, hiszen mint minden bloggernek, nekem is sokat számítanak a gondolataitok! 

Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a sztori csatlakozz Facebook-csoportunkhoz ITT
az író, Betti


10 megjegyzés:

  1. Nagyon szuper lett.A design is fantasztikus.Nagyon kíváncsi vagyok rá,hogy mi lesz ezzel a szerelmi háromszöggel.Várom a kövit. :)
    xx Meli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen:3 Igaz, így utólag kicsit kevésnek érzem, de most már így marad :D

      Törlés
  2. Te jó ég! Pont most abbahagyni?!?!! Wááá.
    #TeamLouis Remélem Bess Louist szeretii, de azért kiváncsi lennék egy "Harry rányomul Bess-re" részre :D A hír pedig... kiváncsi leszek, hogy mi lessz a vége és hogy Louis nak mi lessz róla a véleménye :)) Lottie ról meg inkább nem is írok .. Kiváncsi vagyok, Harry anyukája mit akar.
    Nagyon várom az új részt, nagyon jól írsz!
    Ui: Imádom a fura, de Perfect ( :D ) fejléceidet, mindíg lenyűgözöl velük.

    Xx.Danutaa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát most na :DD Jajj, annyira spoilereznék, de nemmmszabad. >-<
      Köszönöm szépen, igyekszem minél többet fejleszteni magam. :3 A fejléceim meg mindig össze vannak csapva, szóval az nem nagy szám :'D

      Törlés
  3. Mégmégmég!! Istenem, hogy lehet itt abbahagyni?! Iszonyatosan tetszik, nagyon kíváncsi vagyok mi fog ebből kialakulni! Ohh én Harrynek drukkolok! Olyan aranyos ebben a fanfictionben. A többiben mindig ő a rosszfiú, de itt... ÚRISTEN HOZD A KÖVETKEZŐT

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát tény, hogy nem tipik rosszfiú... Nah. :D Ebben is elüt 1-2 ficitől. Köszönöm!

      Törlés
  4. Woah, ez fantasztikus! Nagyon jó lett, mint mindig. :)
    Várom a kövit! *w*

    Lots of love, RS

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó!
    Mikor lesz következő rész? (:

    Berni

    VálaszTörlés