I. évad - 28.fejezet


Sziasztok! 
Először is elnézéseteket kérem, hogy nem hoztam hamarabb a részt! 
Tegnap akartam befejezni ezt a fejezetet, de Hobbit-maratont tartottam, ami... Hát mondjuk úgy, nem két óra.
De még szerda van, szóval nem vagyok elkésve!
Remélem ez a rész is tetszeni fog nektek! :)



Louis szemszöge
Egész éjjel csak a falat tudom bámulni. Már az összes kis hajszálrepedést átszámoltam, de szétunom az agyam idebent. Az agyam úgy pörög, mintha muszáj lenne, aminek eredménye pedig az, hogy nem tudok aludni. Átfordulok oldalra és próbálom valahogy kényelembe helyezni magam, de csak pislogok magam elé. Ismerem már a kis szobám minden négyzetcentiméterét. A kis növényt a sarokban, az éjjeliszekrényt, amiben semmi cuccom nincsen, az ablakon a repedéseket… Olyan barátságtalan. És én itt aludtam napokig. Szép.
Amíg azon gondolkodom, hogy hogyan tudnék elaludni, képek kezdenek befurakodni az agyamba. A pillanat, mikor megállok a kocsimmal Bessy lakása előtt. Ahogy beverem Harry orrát… Ahogy nekiszáguldok a fának… Felszisszenek. Igaz, fizikailag már nem fáj, de maga az emlék még igen. Hát emlékszem… Minden egyes kis részletre emlékszem és nem örülök neki.

Nehezen nyitom fel a szemeimet. A függönyön keresztül szűrődik be a fény, ami egyenesen kisütik a szemeimet. Pislogok párat, hogy szokjam a fényviszonyokat és elfordulok oldalra. Bess ekkor lép be az ajtón, egy tálcával a kezében. A mellette lépkedő Jay-jel társalog és éppen valamin jóízűen nevetnek, mikor észreveszik, hogy ébren vagyok. Megtörlöm a szemeim és rámosolygok a lányra. Egy hatalmas vigyor kíséretében lépked az ágyam mellé, amíg feltolom magam ülő helyzetbe.
- Jó reggelt! - nyomja az ajkait az enyémeknek, miközben lerakja az ölembe a tálcát. Csak egy szájra puszi. Ennyit kapok? Mikor már épp húzná el a fejét, elkapom a tarkóját és szinte áterőszakolom a nyelvemet az ajkai közé. Elmosolyodik, de közben a nyelve az enyémhez simul. Egy szeretetteljes csók. Ezt kapom viszonzásul. Hagyom, hogy ő irányítson. Nekem még nagyon reggel van bármiféle mozgáshoz. Elmosolyodok ezen a gondolaton. Ajkaink elválnak egymástól és elhúzódik. Átpillantok a válla fölött. Jay csak zavarba esetten pislog a plafon felé. Halk kuncogást hallatok, de úgy tűnik meghallja. Csak mosolyog felénk, megcsóválja a fejét és kimegy a szobából, becsukva maga mögött az ajtót. - Jól aludtál? - kérdezi a lány, ahogy leül mellém.
- Hát, annyira nem… Visszajöttek az emlékeim. - mondom neki. Látom, ahogy az arca megkomorodik. Fél percig kerüli a tekintetemet, végül rám néz.
- Haragszol? - kérdezi.
- Van okom rá? - kérdezek vissza. Simogatja az ujjaimat, végül összefűzi a kezünket és szemeivel az enyémeket kezdi fürkészni.
- Louis, lehet, hogy nem vagyunk együtt régóta, sőt… De sose csalnálak meg senkivel. Remélem, tudod. - mondja komolyan, végig a szemembe nézve. - Harryvel csak jó barátok lettünk. - éppen válaszra nyitom a számat, mikor megcsörren a lány telefonja. Kihalássza a zsebéből a kütyüt és szinte elsápad, mikor meglátja a kijelzőt.
- Ki az? - kérdezem aggódva. Elveszek a tálcámról egy szendvicset és miközben várok a válaszra, gyorsan betömöm.
- Will. - mondja szinte elhaló hangon. Na ez meglep. Vajon mit akarhat? Csak felvonom a szemöldökömet és majszolom a kis szendvicsemet. Bess csak pislog rám, majd felveszi. Sóhajtok, de nem szólok semmit. Tudom jól, hogy Will-nek nem közömbös Bessy.
- Nem bánod, ha kimegyek? - kérdezi bocsánatkérő hangsúllyal.
- Csak nyugodtan. - intézek felé egy mosolyt, bár belül szinte szétrobbannék. Eltelik egy perc. Kettő. Három is… Már épp indulnék ki a lány után, mikor belép az ajtón, zsebébe csúsztatva a telefont.
- Lou… - kezdi. Igen.. Tudom. Ma inkább vele találkozol… Na halljam. - Nem bánnád, ha beszélnék Will-el? Személyesen. Utána a tied vagyok, ígérem. - nyom egy puszit a számra.
- Na jó, de siess. - válaszolom neki. Mosolyogva a nyakamba borul.
- Ne haragudj kérlek, csak tudod… Will szinte a bátyám.
- Persze. Megértem. - mondom neki, miközben átölelem. Igen… Megértem. De nem örülök neki. Jay is belép a szobába. Hatalmas vigyorral néz rám.
- Hogy vagy, Louis? - kérdezi vidáman.
- Sokkal jobban, köszönöm.
- Ennek örülök, ugyanis kéne az ágyad egy másik betegnek. - neveti el magát, amire nekünk is csak egy mosolyra húzódik a szánk.
- Hazaviszlek. Tömegközlekedéssel. - kuncog Bess. Ja hát persze… A kocsim totálkáros. Elnevetem magam és csak odafordulok felé.
- Köszi. - mondom és már ki is ugrok az ágyból.

Bess szemszöge
Nem szívesen hagyom otthon egyedül Louis-t, hiszen egész eddig arra vártam, hogy vele legyek… Örülök, hogy Will végre jelentkezett, de az időzítése nem az igazi… Mindenesetre már várom, hogy beszélhessek vele.
Lassan vánszorog az idő. Otthon, Harry társaságában várakozom. A macska épp az ujjaimat akarja leharapni, mikor kopognak az ajtón. Odabattyogok, de már látom az ablakból, hogy Will az. Micsoda meglepetés. Elmosolyodok, miközben ajtót nyitok neki.
- Szia Bess! - köszönt mosolyogva. Meglepődve veszem észre, hogy sokkal jobban néz ki, mint amilyenre emlékszem.
- Szia Will! - mosolygok rá és arrébb állok, hogy be tudjon jönni a lakásba. Kicsit habozik, de végül belép.
- Bess, bocsánatot akarok kérni azért, amiért eddig nem kerestelek, de tudod… Nem lett volna jó, azt hiszem, ha belekeverlek ebbe az egészbe. - hadarja, amíg becsukom mögötte az ajtót. - Én szerettem volna, de Edward mondta, hogy a biztonságod érdekében ne vegyem fel veled a kapcsolatot. Piszok nehéz volt kibírnom. Meg nem is akartam zavarni, hiszen az új barátaiddal, ha jól tudom, sokat vagy mostanában.
- Will ez nem azt jelenti, hogy elfelejtettem a régieket. - csóválom meg a fejemet.
- Hát most már mindegy is. - vonja meg a vállát, és leveti magát a kanapéra. - Voltam a bíróságon. A főnökünkről kiderült, hogy nem ez volt az első esete. Lecsukták. - mondja teljesen könnyedén.
- Mi? - elképedek. Lemaradtam volna róla? De hát… Nem jött se értesítő, se semmi. Nem értem. - De… Nekem is ott kellett volna lennem, nem?
- Edward elintézte, hogy ne tudj róla semmit. Nem akart felzaklatni. Azt mondta, elég lesz, ha én ott vagyok. Úgy tűnik, Ed bízik bennem. - nem tudok mit válaszolni. Csak bámulok magam elé, és tátogok mint valami hal. Will-nek feltűnik, hogy nem tudok mit hozzáfűzni, ezért terelni kezdi a témát. - Hallottál az új munkámról? - száját hatalmas vigyorra húzza.
- Kitől hallottam volna, Will? - sóhajtok és mellé ülök.
- Mindegy… A lényeg, hogy lehet, nyomozó lesz belőlem. Ed mellett vagyok egész nap, figyelem mit csinál… Amolyan.. gyakornok vagyok. Jól is jön.. Én vissza nem megyek az irodába, akárki lesz az új főnök. - csodálom, hogy Will ilyenekről beszél. Hát nem csuknák le azért, amit csinált..? Esküszöm, nem értek semmit. - Szóval úgy tűnik, sínen van az életem mostanában. De elég belőlem! Mesélj te. Tényleg együtt vagy azzal a bongyorival?
- Kiről beszélsz? - nézek rá tágra nyílt szemekkel. Ezekszerint tényleg lehozták a hírt.
- Harry-ről. Emlékszem, amikor ideköltöztél, csak úgy.. megjelent. - mondja kissé elszomorodva.
- Nem, Will. Nem vagyok vele… Hane… - de nem tudom befejezni, a szavamba vág.
- Ennek örülök, ugyanis már régóta el szerettem volna mondani valamit. - jaj, ne. Nehogy szerelmet vallj itt nekem. Könyörgöm Will…
- Will…
- Bess, amióta ideköltöztél, azóta nagyon vonzódom hozzád. Próbáltam nem foglalkozni az érzéssel, hogy ne keverjük a munkát a magánélettel, de már nem megy. Kötelességemnek érzem azt, hogy vigyázzak rád, és mosolyt csaljak az arcodra, ahogy azt régen…
- Will, nekem van valakim. - mondom, végig se hallgatva a mondandóját. Hirtelen elhallgat és csalódottan néz rá Harry-re, aki csak nyávog egyet.
- Hát… Ez esetben… Nem mondtam semmit. - mondja lemondóan és feláll. Távozni készül.
- Will, én nagyon szeretlek, de úgy, mintha a bátyám lennél. Kérlek, értsd ezt meg. - pattanok fel utána.
- Én teljesen megértem. Csak… Hagyj egy kicsit, hogy feldolgozhassam.
- Sajnálom, Will.
- Mindenesetre örülök, hogy végre elmondhattam. - nem bírom ki… Átölelem. Szeretetteljesen ölel vissza. Hallom, ahogy a szívverése nem épp a megszokott módon veri az ütemet…
- Szeretném visszakapni a régi Willt. - motyogom bele a mellkasába. Eltol magától és az arcára erőltet egy mosolyt.
- Igyekszem a régi lenni. - mondja, és már csak a becsukott ajtót látom magam előtt. Megbántottam, tudom. Sejtettem, hogy érez valamit, csak nem hittem volna, hogy ez közénk is állhat. A fenébe is… Ránézek az órára. Délután három van és még nem ettem egy falatot se. Odasétálok a hűtőhöz, de még ki se nyitom, mikor Harry már a lábamnak dörgölőzik.
- Mi van, Harry? Csak nem éhes vagy? - kuncogok halkan, mire egy elnyújtott nyávogás kíséretében leül és hatalmas szemeivel bámul rám. - Jól van… Mindjárt adok valamit. - mondom neki, majd, mint valami isteni szikra kipattan a fejemből egy gondolat. Áthívom Louis-t magamhoz… Egy délutáni embédre. Vagy vacsorára… Aminek nevezzük. Megpróbálom a Will-el kapcsolatos gondolataimat félresöpörni. Louis a legjobb módja annak, hogy ne tudjak gondolni másra. Elmosolyodok és néhány szelet szalámit adok a cicának. - Köszi, Harry! Kiváló ötletet adtál!



Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a sztori csatlakozz Facebook-csoportunkhoz ITT
az író, Betti

9 megjegyzés:

  1. Szegeny Will! Majd en megvigasztalom ;) siess a kovivel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos nem lenne ellenére! :D Hamarosan jön is!

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  3. Ez aranyos rész lett! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a vacsorán! :D Már tűkön ülök... Siess a következő epizóddal! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kommentedet! Örülök, hogy tetszett:)
      Igyekszem az új résszel:D

      Törlés
  4. Will, Will, Will... Sajnálom őt mert azért biztos szar érzés lehet. Bess... Csak rontasz a helyzeten ha áthívod Lout, de te tudod!

    Szeretem azt a részt is, bár hogy őszinte legyek nem lesz a kedvencem. :) Siess hamar.

    U.i:Ez nem azt jelenti hogy nem szeretem mert nagyon szeretem! ❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát sajnos Will már csak ilyen reménytelen romantikus :D Ki tudja, még mi történik.. Hmm:D
      Igenn, mikor felraktam már úgy voltam vele, hogy kicsit talán lapos lett. de hát.. kell ilyen is :D
      Hamarosan jön az új rész!:)

      Törlés
  5. Imáádtam!!! Már szinte sikítottam, mikor megláttam, hogy van új rész. <333
    Szegény Will, de most isteneem...minek kell belekötnie az orrát??? De SZERETJÜK Willt!! Bess is szereti na!
    Kavarognak a gondolataim, most semmi értelmeset nem tudnék leírni, hiába próbálkozok xD szóval majd a kövi részhez xD
    Puszii: Andiii:****

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ohh, ez cukii :D Nem hittem volna, hogy ilyne reakcit vált ki valakiből a firkálmányom :D Annyirajóóó
      Will pedig már csak ilyen ;)
      Puszillak!
      B~

      Törlés