I. évad - 23.fejezet

Sziasztok! 
Meghoztam a következő részt. Nagyon úgy néz ki, hogy nagyjából minden héten szerdán fog megjelenni az új.. Szóval kialakult egyfajta rendszer, aminek én szerintem jobban örülök, mint ti :D
Remélem ez a rész is hasonlóan fog tetszeni nektek, mint az előző. Köszönöm a sok pozitív visszajelzést. Imádlak Titeket ♥ Jaj és nem utolsó sorban nagyon-nagyon meg szeretném köszönni, hogy túl vagyunk, a több, mint 22 727 kattintáson. Hihetetlenek vagytok. Köszönöm!! 


- Niall szemszöge -
Közel sem tartom olyan jó ötletnek, hogy kiüljünk a Temze partjára sörözni. Ami azt illeti, nagyon rossz érzésem van nem csak ezzel kapcsolatban, hanem az egész nappal... Harry teli szájjal vigyorog, miközben a kezében egy teli doboz sört szorongat. Már megivott úgy... Négyet. Meg egy üveg bort. Egyedül. Elég nagy marhaságokat hord össze, szóval Liam-mel úgy döntünk, hogy visszavisszük a lakásomba. Vagy az övébe. Két oldalról támogatjuk, hogy el ne essen. Egyik lábát esetlenül pakolja a másik után, és csak röhög, hogy még tud járni.
- Liam... - kezdem, de szinte rögtön lekorhol.
- Ne mondj semmit. - parancsolóak a szavai. Mereven tekint maga elé, az utat nézve. Látom rajta, hogy reménykedik, hogy csak most ne találjon minket egy fotós se, de szerencsére Harry kedvenc Temze-kiülős helye pont mindig kiesett a paparazzik hatókörletéből. Nagyon remélem, hogy a hazaút is ugyanilyen kellemesen nyugodt lesz... Épp, hogy ezt kigondoltam, Harry valami furcsa nyelven kezd üvöltözni valamit.
- Harry, shhh. - rivallunk rá mindketten, mire csak halk kuncogást hallat. Megforgatom a szemeimet. Egyszer csak egy villanást veszünk észre, mintha csak villámlott volna. Ijedten pislogok Liam-re, aki csak a fejével biccent, hogy siessünk. Bólintok, majd a lépéseimet szaporábbra véve indulok tovább. Azonban nem kezdenek elárasztani minket a fényképészek. Az az egy se kattogtat tovább. Hogy ebből mekkora pletyka lesz... Már előre látom a feliratokat. "Harry Styles rossz útra tért". Hogyne. Elcipeljük egy metróig. Mansion House. Tökéletes. Ez néhány megállónyira van csak a házamtól.
- Liam, metróval hamarabb odaérünk. Amíg józan volt, könnyű volt vele haladni...
- Igazad van. - bólint a fiú. Nagyon gondolkodik valamin. Felszállunk a metróra. Harry-t leültetjük egy félreeső ülésre. Már nem nevet, nem beszél, csak mered maga elé. Nehogy idehányj, haver... Az amúgy pár perces út óráknak tűnik mellette. Sloane Square jön, leszállás. Liam megfogja az egyik oldalt, én támasztom a másikról. - Gyere Harry, megyünk. - mondja kedvesen a fiúnak. Az csak rámosolyog Liam-re, és próbál lépkedni mellettünk. Oh, Harry, ilyet többet bizony nem csinálunk. Még jó, hogy itt lakom nem messze... Nehezen, de hazaérünk. Ahogy beesünk az ajtón és Harry-t lerakjuk a kanapéra, ránézek a faliórára. Nyolc óra harminchat percet mutat.
- Liam, nem lehet, hogy Zayn már keresett minket? - nézek kétségbeesetten az apucira. Liam csak pislog rám pár másodpercig, aztán a kanapén felhorkantó Harry-re néz.
- Szerintem ha nem ért volna el minket, felhívott volna telefonon. - mondja. Némileg megnyugtatnak a szavai. Igaza lehet. - Louis-val mi van?
- Biztos Bess-szel van valahol. - megvonja a vállát. Semmi érzelem nincs az arcán. Liam, ne csináld már ezt, legalább valami aggódásfélét mutass ki. Nem lehetsz mindig ennyire komoly! Ahogy ezeket a szavakat kigondolom, csak elmosolyodik. Mi a fene? Tud olvasni a gondolataimban? Ez hihetetlenül ijesztő.- Hát... Harry-vel már nem tudunk mit csinálni... - itt fejével rábök a fürtösre. - Zayn pedig még nem jelentkezett... Várok még itt egy órát. Max kettőt. Ha addig se történik semmi, hazamegyek. - összegzi. Hevesen bólogatok, hogy már majdnem leesik a fejem is. Közben pedig vigyorgok, mint a vadalma. Ez a mondat Liam-nél nagyjából annyit jelent, hogy "Addig fogok várni, amíg Zayn nem jelentkezik, szóval ma itt alszok nálad, Niall." Szuper! Szeretem, ha a srácok nálam vannak. Addig se érzem magam igazán egyedül.
- Addig is... Rendeljünk egy pizzát! - jelentem ki. Liam csak elfolyt magában egy nevetést. Vigyorogva ugrálok el megkeresni a telefonom. Pizza! Yumm.
- Liaaam! - hallom, ahogy Harry a kanapén ordít. Ennyit arról, hogy nyugton alszik.
- Tessék, Harry? - ül le a fekvő fiú mellé a szólított. Harry mutogat neki, hogy tartsa közelebb a fülét, mert valami oknál fogva, nem szeretné, hogy halljam a mondandóját. Oké. Elfordulok, miközben a telefonomat szorosan a fülemnek nyomom. Kicsöng a telefon. Legalább lesz pizzám.

- Louis szemszöge -
Pár percnyi várás után végül úgy döntök, megnézem, mi a helyzet vele. Kikászálódom az ágyamból és elindulok a fürdőszoba felé. Lépteim a parkettán csak úgy visszhangzanak a csendes házban. Lassan odaérek az ajtóhoz. Résnyire nyitva van.
- Bess? - kopogok rajta és próbálom minél kevesebb hangzavar kíséretében kinyitni. Meglepődöm, mikor belépek. A meztelen lány a WC-n ül, az arcát a tenyerébe hajtva. A bugyija pedig a szárítón lifeg. Előre-hátra dülöngél, miközben magában morog. - Bessy... - szólítom meg ismét. Felnéz a kezeiből. Arca gyűrt... Csak nem sírt is?
- Én annyira sajnálom, Lou... - mondja elhalt hangon.
- Ugyan már. Bárkivel megeshet. - mosolygok rá. Becsukom magunk mögött az ajtót és elé guggolok. - Nincsen semmi baj. Hé, ne vágj már ilyen képet. - majdnem elnevetem magam. Lefittyen a szája, tágra nyílt szemekkel pislog rám. Úgy néz ki, mint egy kölyökkutya, aki kajáért könyörög.
- De nem értem... Csak egy hét múlva kéne megjönnie. Még van néhány bogyóm... - na jó, tényleg látszik az arcán az értetlenkedés. Az enyémen meg aztán főleg, ugyanis a fél mondandója nekem kínai. A fogamzásgátlóról beszél? Talán... Sőt, szerintem biztos.
- Ne mentegetőzz, mondom, hogy nincsen semmi baj. - nyomok egy puszit az orrára. Egy halvány mosoly fut végig az arcán.
- Meg tudom valahol szárítani gyorsan azt a szart? - kérdezi komoran, miközben a csöpögő csipkés textilre mutat.
- Kimostad? - nevetem el magam. Megtámaszkodom a lábain, ugyanis ez a guggolás már annyira nem is kényelmes, mint elsőre tűnt...
- Hát majd hagyom, hogy véresen tocsogjon rajtam nem? - szúrós pillantások kíséretében méreget. Jó, jó... Nem szóltam. Oroszlánt, medvét, egyéb nagy fogú állatot se piszkálunk, ha alszik... Nemhogy egy menstruáló nőt.
- Jó, jó, igazad van. - helyeselek inkább, nehogy még leharapja a fejemet. Elmosolyodom és felhúzom a kellemes kis ülőhelyéről.
- Mit csinálsz? - kérdezi megilletődve. Szinte belököm a zuhanyzóba.
- Lecsutakollak. Tudod, mint a lovakat edzés után.
- Nagyon vicces vagy. - gúnyolódik, de azért látok a szája sarkában egy kis felfele irányuló ívet. Ezaz, kislány, mosolyogj már.
- Tudom, én mindig vicces vagyok. - húzom ki magam. Kiugrom az alsónadrágomból és a szennyes kosár tetejére dobom. Belépek Bessy mellé a zuhanyzóba. Lekapom a zuhanyrózsát a helyéről és kettőnk közé tartva megnyitom a vizet, hogy beállíthassak valami elviselhető hőfokot. - Így jó? - kérdezem és közelebb nyújtom a rózsát Bess keze felé. Odanyúl, keze elidőzik a víz alatt. A szemeibe nézek. Mintha valami kis huncutság csillanna a szemében.
- Tökéletes. - mondja mosolyogva. Már éppen megkérdezném, hogy min mosolyog ennyire, mikor megérzem a puha kezét az ágyékomon.
- Mégis mit csinálsz? - kérdezem tőle, szinte már vigyorogva. Hát te hülye vagy, Louis. Nem egyértelmű? Élvezd, te barom.
- Ha már tönkretettem a mai napot, kárpótollak. - közelebb lép és a nyakamba harap. Oh anyám, az előbb az ágyban nem izgatott fel ennyire, mint most... Visszarakom a zuhanyrózsát a helyére, így mindkettőnkre ömlik a víz. Fúbasszameg...
- Ne hagyd abba. - nyögöm, mire a nyakamba vigyorog. Nem mosolyog. Vigyorog. Érzem, ahogy a szája, szinte körbeéri a fejét. Húha...
- Tetszik? - hajol el tőlem. A kezeim közé fogom az arcát.
- Hol a picsában jártál eddig? - bukik ki belőlem a kérdés, mielőtt egy vad harcba invitálnám a nyelvét. Elgondolkodom közben... Hol volt eddig? Miért csak most bukkantam rá erre a lányra? Mindegy, most itt van. Más nem számít. Egy hangos cuppanással válok le az ajkairól. Mosolyogva harapja be a száját. Hátrébb lépek. Végignézem, ahogy a vízcseppek egymást kergetve rohannak végig bőre felszínén. Elcsodálkozok a látványon. Hihetetlenül tökéletesnek látom.
- Hát... Ez az, hogy nagyjából sehol. - kuncog magában. Jaj, megőrjítesz, te lány. Felnyúl a zuhanyrózsáért, és félrefordítja, így csak a hátamat éri a víz. Elém térdel és egy puszit lehel az egyik combomra, majd a másikra. Oh, anyám, csak csináld már! Két keze közé szorítja be férfiasságomat és már hajolna felé, mikor meghallom a csengő hangját. - Ó, hogy ebben a kurva házban még nyugodtan dugni se lehet... - káromkodom el magam hangosan. Kiugrom a kádból és egy törölközőt csavarok a derekamra. Ahogy kilépek az ajtón, még hallom, ahogy Bess nevet a zuhanyzóban.
- De hát csak szopásról volt szó. - Szinte kacag. Lényegtelen. Puffogva legyintek egyet, ahogy elhagyom a helységet. Lerohanok a lépcsőn, egyenesen az előszobába. Az ajtó melletti ablakon még kilesek, hogy azért tudjam kire számítsak egyetlen törölközőben, álló farokkal. Szinte az ájulás környékez mikor meglátom a kintieket. A családomat.
Percekig csak pislogok magam elé. Hogyhogy ők itt? Hogy kerülnek ide? Miért jöttek? Kopognak.
- Louis, engedj be! - hallom az egyik húgomat. Lottie az.
- Fél pillanat! - ordítom hangosan. Felrohanok az emeletre, be a hálószobába. Felkapok magamra valami laza, otthoni öltözéket... Már éppen indulnék visszafelé, mikor az ajtóban eszembe jut, hogy Bess-nek nem száradt meg a bugyija. Elvigyorodom. Visszamegyek a szekrényeimhez és előhúzok belőle egy alsónacit. Női fehérneműket nem tartok itthon... Menet közben bedobom a fürdőbe neki. - Tessék, Bessy. Ezt vedd fel! - egy fél pillanatra még látom értetlenkedő arcát. Elnevetem magam és már rohanok is tovább ajtót nyitni. Még a kilincshez se érek, már szinte rám rúgják az ajtót Betódul rajta az összes testvérem, végül anya is. - Sziasztok! - köszöntöm őket fülig érő mosollyal.

- Edward szemszöge -
Végre, hazaértem. Fáradtan rogyok le a kanapéra. Fejemet hátravetve próbálom kipihenni a napot. Henning sikeresen meglógott előlünk. Megint. Szinte lehetetlen utolérni. Sóhajtok egyet. Henning. Wright... Meg a többi rossz útra tévedt ember... Ahány személy, annyi történet. Van, aki csak a pénzért csábul rossz útra, de van aki már szinte hobbiból. A fürdőből kilépő William-re nézek. Egy laza pólóban, pizsamanadrágban van, egy kicsi törölközővel dörzsölve a haját.
- Örök hálám, Ed! Nem tudom, mit kezdenék magammal egyedül. - mosolyog rám.
- Ugyan, semmiség. - mi az hogy... Befogadni egy bűnözőt a lakásodba. Tényleg semmiség. De Will valahogy más... Úgy érzem, Ő nincs még teljesen elveszve. Inkább figyelek rá, minthogy megint valami hülyeséget csináljon.
- Öhm, figyelj, Ed... - lép mellém, miután végzett esti teendőivel.
- Will? - látom az arcán a szorongást. Szemeiből aggodalom tükröződik.
- Az a helyzet... Szóval.... Szeretnék mos tmár beszélni Bess-szel. - ránézek remegő kezére. Tördeli az ujjait. Ezt a szorongásának tudom be. Oh, William, sokat kell még tanulnod...
- Már este van, biztos pihen. Hívd fel majd holnap.
- Oké. Egy estét még kibírok... - mormogja, hogy szinte alig hallom. Fél percig csak áll előttem hangtalanul. Szájával próbál szavakat formálni, de nem találja a hangját. Feszült figyelemmel fürkészem az arcát. Csalódottan nézni kezdi a padlót. - Jó éjszakát, Ed. És még egyszer... Köszönöm, hogy itt lehetek.
- Szóra sem érdemes. Jó éjt! - mosolygok felé. Megvárom, amíg felmegy a lépcsőn, majd a táskámból előhúzok néhány papírt, amik még adminisztrációra szorulnak. Sóhajtok. Néha dögunalom tud lenni a munkám.



Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a sztori csatlakozz Facebook-csoportunkhoz ITT
az író, Betti

11 megjegyzés:

  1. Nos. Megint nem okoztál csalódást! Újra rgy remek részt hoztál! Ez a Louis-Bess páros nagyot alakított! Jót nevettem :D Hihi Egyébként nekem személy szerint nagyon tetszett, hogy több ember szemszögét mutattad be. :)
    Siess a következő résszel! Ügyi vagy!!! :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Örülök neki, hogy ennyire tetszik. :) Igyekszem ;)

      Törlés
  2. Komolyan már minden nap feljöttem megnézni hogy van-e fent új rész :D Ügyi vagy siess a következővel :D *-*

    VálaszTörlés
  3. Hm... Csak én érzem úgy hogy ezekért megéri várni?! Nagyon jó lett! ❤ Meglepődtem a Niall szemszögön, nem tudom miért is. Hát Lou... Ez van. Bess... Hm... Huncutkaaaa. Hozz új részt amikor jónak látod. Én várok ezekért. Megéri! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Azért próbálok hetente jelentkezni :D Imádlak titeket ♥

      Törlés
  4. Sziaaaa :)
    Ez a resz is nagyon jo kett mint mindig <3
    Ez a Louis-Bess paros nagyon jo :) *--*
    Es jot nevettem szegenyeken :D
    Varom a kovit
    Xoxo Viki

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen!
      Örülök, hiszen az volt a cél, hogy megszerettessem ezt a páros;)
      Igyekszem! Nemsokára hozom:)

      Törlés
  5. Szia! :) Tegnap találtam rá a blogodra, de mára elolvastam az egészet. Egyszerűen csodálatos ez a történet. :) Szavakkal nem lehet kifejezni mennyire megszállotja lettem 2 nap alat :D Na meg a Louis-Bess páros.. Imádooom *-*

    Puszi, Bogii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Remélem továbbra sem fogok csalódást okozni :) Nagyon örülök!
      puszillak!
      DDH~

      Törlés
  6. Szia! :) Imádooom! *---* Bess te kis huncut. Lou igy jártál. Alig várom a kövi részt! :D Sess vele!

    VálaszTörlés