I. évad - 17.fejezet


Hirtelen egy hang sem jön ki a torkomon. Louis aggódó szemekkel figyel. Megfogja a derekamat és lassan a kanapéhoz vezet, hogy leüljek.
- Bess… - hallom, ahogy Will szinte suttog a vonal túloldalán. - Hallasz, Bess?
- Hallak, Will! Igen, hallak! Hol vagy? - kérdezem a fiútól és nagyon remélem, hogy meg fogja tudni mondani.
- Azt hiszem… Az Oxleas erdőben. - alig hiszek a fülemnek. - Engem keresnek.
- Ki keres, Will?
- Ők. Elszöktem tőlük és most keresnek.
- Will, felhívom a rendőrséget.
- Edwardot! Edwardot hívd! - mondja. Furcsa hangokat hallok a vonal másik végén.
- Will! WILL?!
- Le kell tennem… - mondja szinte alig hallhatóan és megszakadt a vonal. Louis értetlenül pislog rám.
- Louis, meg kell találnunk, mielőtt megölik! Én… Nem tudom mihez kezdenék, ha ő nem lenne… Kérlek, Louis, segíts!
- Bessy! Bessy, nyugi! - Lou átölel és zokogásban török ki. Remegő ujjakkal tárcsázom Edward-ot. Louis karjai között emelem a fülemhez a telefont.
- Ed! Will felhívott! Az Oxleas erdőben van! Siessetek, keresik őt! Könyörgöm, találjátok meg, mielőtt a banda találja meg. Akárkik is azok, akik keresik!
- Köszönjük, Bess! - mondja és le is teszi a telefont. Lou-ra nézek. Látom a szemében, hogy nagyon kíváncsi, hogy mi történik, de nem akar felzaklatni.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem.
Louis csak ölel. Belefúrom az arcom a mellkasába. Kissé bűntudatom is van miatta, hogy a legjobb barátom valahol egy erdőben van ilyen hidegben, én pedig itt ölelgetek valakit, és nem segítek őt keresni…
- Lou… - töröm meg a csendet.
- Tessék?
- Szerinted tudunk segíteni valahogy Ed-nek.. Hátha mi megtaláljuk Will-t? - felülök és a szemeibe nézek.
- Ha arra gondolsz, hogy odamegyünk és keressük, bajba is kerülhetünk. Elmeséled, hogy mi történt? - kérdezi, őszinte érdeklődéssel az arcán. Egy könnycsepp szökik a szemembe, majd elmesélek mindent, amit tudok.

Miután beszámoltam Louis-nak, csak sóhajtok egyet. A semmibe mered a tekintete. Szinte hallani lehet, ahogy kattognak az agyában a fogaskerekek.
- Figyelj, Bessy, szerintem azzal, ha csak odamegyünk és beleavatkozunk a nyomozó barátod dolgába, csak útban lennénk neki. Ki tudja, mekkora bajba keverednénk mi is.
- De Will lehet, hogy már halott. Lou, én nem tudok itt ülni és várni, hogy felhívjanak, hogy megtalálták-e, vagy nem.
- Nem tudunk mást csinálni. - mondja Lou, de felpattanok.
- Louis, nekem ez nem megy. Muszáj, hogy csináljak valamit, amivel segíthetem a nyomozást!
- Már azzal segítettél, hogy rögtön felhívtad Edward-ot, hogy Will hol lehet.
- Tudom. - morgom és fel-alá járkálok a nappaliban, az agyamat erőltetve. Hogyan tudnék nekik segíteni? Mit tenne Will? Mit tennének azok az emberek, ha megtalálják? És ha Edwardék találják meg előbb, azzal mi lenne jobb? Bezárnák egy hűvös börtöncellába, de ugyanúgy rettegésben kéne élnie.
- Bessy… -áll fel Lou. - Hidd el, nem tudunk többet segíteni. - odalép hozzám és magához szorít. Viszonozom az ölelését, ám könny már egy csepp sem hullik a szememből. Abban a pillanatban eldöntöm, hogy nem leszek puhány. Nem szabad annak lennem. Nem szabad, hogy bárki egy gyenge kis senkinek lásson. Ha Louis-val vagyok, meg pláne nem. Nem leszek az a sírós csaj, aki mindig minden segítséget másoktól vár el. Jele pillanatban csak egy dolog érdekel: Mi lesz Wil-el?

Honey szemszöge
Kényelmesen elhelyezkedem az ülésben. Bedugom a fülhallgatómat és csak bámulok ki az ablakon. Hihetetlen gyönyörű idefentről a kilátás, csak egy baj van vele. Nagyon álmosító. Ásítozom össze-vissza. Végül csak győz a semmiben lebegés. Álmosságom győzedelmeskedik felettem.

- Hé! Honey! - hallom, ahogy valaki szólongat. Nagy nehezen kinyitom apró szemeimet. Ismerős alak bontakozik ki előttem. Hmm. A hangja is hihetetlenül ismerős. Nem, az nem létezik, hogy Zayn legyen az. Mit keres pont ezen a gépen? Megdörzsölöm szemeimet. Nem tévedtem, ő az.
- Zayn?!
- Én is örülök, hogy látlak! Te mit keresel itt?
- Ezt én is kérdezhetném tőled! - pislogok körbe. Az emberek pakolásznak. Ne már, hogy ilyen korán megjöttünk! Basszus, végigaludtam volna az egész utat? Feltápászkodom az ülésemből, de ahogy kinézek az ablakon, nem a jó öreg Budapest látványa tárul elém. - Hol a fenébe vagyok?
- New York-ban. - mondja Zayn mellettem. Neeem, ilyen nem létezik. Nem lehet, hogy New York-ban vagyok. Ez képtelenség. Bess, ennyire hülye vagy, hogy rossz gépre raktál fel? Ne már… - Hé, jól vagy?
- Ahhoz képest, hogy most Budapesten kéne lennem… Igen, jól vagyok a világ másik felén. - hadarom el gyorsan a fiúnak, de az csak kinevet. Zayn, hagyd abba! Előveszem a telefonom és a kijelzőjére nézek. Sötét a képernyője és semmilyen gombnyomásra nem reagál. - Remek, ez is le van merülve.
- Bess-t akarod felhívni? - kérdezi Zayn és a zsebébe nyúl. Előveszi a saját telefonját és felém nyújtja. - Tessék, hívd az enyémről. - ajánlja fel. Hát nem aranyos?
- Megvan Bess száma? - pislogok rá és nagyon reménykedem, hogy igen a válasz, ugyanis nem tudom fejből a nővérem számát, a telefonomból pedig nem tudom kilesni…
- Nincs, de gondoltam… tudod… - mondja, de látván kétségbeesett arckifejezésem próbálja nem elröhögni magát. - Na jó, csináljuk azt, hogy eljössz a szállodámba és felrakjuk töltőre a telefonod. Majd felhívod onnan.
- És mit csinálok én itt New Yorkban? - őszintén kérdezem… Mit? Semmi sem ismerős erre.
- Majd ülsz a szállodai szobámban és várod, hogy érted jöjjön Ron Weasley és az ikrek a repülő csodakocsijukkal, hogy elvigyenek Roxfortba. - Zayn megvonja a vállát. Nagyokat pislogok rá. Teljesen komolyan mondta.
- Milyen humoros kedvedben vagy ma. - nevetem el magam.
- Na, gyere! - mondja már ő is nevetve és elindulunk egy taxi felé.

Will szemszöge
Hideg van és fázom. Egy nagy fa törzsének támaszkodom. Karomból egyre jobban szivárog a vér és egyre jobban fáj. A jobb kezemet meglőtte az egyik üldözőm. Ha itt maradok, hamarosan megtalálhatnak. Körbenézek. Egy árokszerűség van nagyjából tíz méterrel előttem. Hátranézek. Nem látok sehol senkit. Óvatosan, ügyelve, hogy ne lépjek egy száraz ágra sem, arrafelé veszem az irányt. Öt méter. Félúton vagyok. Hirtelen éles fájdalom nyilall bele a karomba. Összeesem a fájdalomtól. Felnézek. Nincs már messze. Csak jussak el addig. Feltápászkodom és apró sziszegések kíséretében tovább indulok. Lenézek. Egy kis hasadék van benne, amiben pont el tudnék bújni. Remélem, hogy nem találnak meg. Leugrom. Kicsit mélyebb, mint amire számítottam. Behúzódom a nyílásba és letépem a pólóm alját. Ugyan nem teremtek divatot vele, de legalább elszoríthatom vele a kezemet. A számat és másik kezemet használatba véve oldom meg a feladatot. Némileg jobb. Aztán csak reménykedek benne, hogy túlélem reggelig. Hosszú perceket várok. Semmi zaj. Semmit nem hallok. Elálmosodom a várakozásban és nagyjából a kihűlés szélén állok. Hát, legalább szép életem volt. A szemeim egyre gyakrabban csukódnak le. Nem szabad elaludnom. Szorítok a kezemen lévő pólódarabon, ami iszonyatos fájdalommal jár ugyan, de rögtön fel is kelek.
- William! - ismerős hangot hallok a távolból. Kicsit kidugom a fejem a búvóhelyemről. Remeg a szám, alig érzem a végtagjaimat. Lábakat látok, amik felém tartanak. Amint közelebb érnek, megkönnyebbülve veszem észre, hogy a hang forrása Edward. - Haver... Végre megvagy. - messziről látom a vigyorát. Mellém ér és egy plédet teker rám. - Megtaláltam! - kiált hátra, mikor részemről minden elsötétül. Elvágódom az árokban és fogalmam sincs, mi történik velem, de tudom, hogy ha ők találtak meg, legalább a mai napot túléltem.
Köszönöm, Ed. Köszönöm.




Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a sztori csatlakozz Facebook-csoportunkhoz ITT
az író, Betti

5 megjegyzés:

  1. imádoom!!!<33 siess a kövivel!!:P:D

    VálaszTörlés
  2. Először is, nagyon tetszik a blog designja! Nagyon faintos lett. Ki csinálta? Haha, na térjünk rá a részre. Rövid. Nekem több kell. Több... Több! TÖBB!! MIÉRT WILL!? MIÉÉÉRT!?? Fuh ez sok. Ugye Louis nem díler? :'D Általában az van, hogy akit szeretek, kiderül, hogy egy f*sz. Hm. Most úgyis van időd. Írd meg a 18.-at. Most. Kinyírom Louist a saját blogomban, ha egy héten belül nem hozod a következő részt. (Najónem. Képtelen lennék rá.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak pillanatok, mikor többet írok. Ez nem ilyen pillanat volt. Nagyjából tartom a kétésfél/három oldalt World-ben. :D
      Nem, Lou nem lesz díler. És nem is lesz f*sz. Nyugika.
      Időm azért nem lesz olyan sok, készülnöm kéne a vizsgámra... De hát tudod, hogy megy ez... :D Egy héten belül még meglesz a kövi, ígérem.

      Törlés
  3. Oh anyám, hogy lehet itt abbahagyni? *-* Edward segíteni fog Willnek, hogy ne jusson börtönbe? És mi van a tárgyalással a főnökkel? Az mikor lesz? Na és Honey és Zayn? Zayn eljuttatja haza? Vagy mit csinálnak? És közben Harry és a többiek? Annyira izgatott vagyok!! >.<

    VálaszTörlés
  4. csatlakozok az elottem szolokhoz :) egyebkent tudod, h imadom a blogodat :D s siess a kovi resszel :)

    VálaszTörlés